Fontolgattam már egy ideje egy olyan rovat indítását, amelyben a képek dominálnak. Szemrevaló tárlatok létrehozását valamely témakörben. Federer történelmi győzelme adta a végső lökést ahhoz, hogy a NézőTér sorozatcím alatt az ötlet megvalósulásba menjen át. Rengeteg szép és érdekes képpel rendelkezem, amiket egyrészt kár lenne minden haszon nélkül őrízgetni, másrészt pedig egy ilyen rovat akkor is jól jöhet, amikor egyéb teendőim miatt nincs időm és energiám hosszabb bejegyzéseket írni.
Szóval az első tárlat a legőszintébb tiszteletadás jegyében fogant. Roger, azon kívül, hogy beállította Sampras rekordját, belépett a tenisz történetének egyik legszűkebb klubjába. A többszörös Grand Slam tornagyőztesek viszonylag tágasabb csoportjából azon kevesek közé tette át székhelyét, akik pályafutásuk során mind a négy nagy tornán megízlelhették a győzelem ízét. E fölött már csak az a néhány fős gárda tanyázik, akiknek ez a bravúr egy naptári évben sikerült, vagy esetleg — némi engedményt téve — az a pár taggal bővebb csapat, akiknek ez egymást követő négy Grand Slam tornán jött össze, naptári megkötés nélkül. Az aranykezű svájcinak talán még egyszer ezt is megadja a tudása és a sors. Mindenesetre a mai napon tizenötödikként neve felvésetett arra a képzeletbeli dicsőségtáblára, ahová őt megelőzően öt férfi és kilenc nő teniszezte fel magát, azok, akik teljesítették, amit az angol frappánsan így nevez: career Grand Slam. Lássuk hát, kik közé keveredett Federer! A játékosok neve mellett közlöm, mikor nyerték meg először az egyes tornákat, kiemelten pedig azt, hogy melyiket sikerült negyediknek elhódítaniuk és mikor, azaz melyik évben léptek be ebbe a bizonyos elit klubba.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ronson 2009.06.07. 23:11:07
Federer pedig abszolút megérdemelten került ezen elit klubba.
üdv.
Tábornok tizedes 2009.06.07. 23:27:06
amugy ez a venus ez mi a faszbol, hat hogy nez ez ki?
Macskanátha 2009.06.07. 23:36:00
pocak 2009.06.07. 23:40:54
Az meg külön vicces, hogy összesen ketten vannak, akik a career Grand Slam mellé olimpiát is nyertek. Ők ketten ma férj és feleség. (De milyen génjei lehetnek a gyerekeiknek, te jó ég?)
Különben meg hála a jó égnek, hogy ebben a csapatban van végre Federer, mert nagyon itt a helye. Mint ahogy Nadalnak is itt lesz, ha megcsinálja, ami Borgnak hibádzott: a US Opent.
pocak 2009.06.07. 23:48:45
Viszont Edberg az egyetlen, aki juniorként Grand Slamet csinált. Rendes naptárit, asszem 83-ban.
McEnroe különben csak két GS-versenyt nyert meg (Wimbledon, US Open), Connors nem nyert Garrost (viszont salakon nyert US Opent!), Lendlnek hál isten, sose jött össze Wimbledon (két vesztett döntő), Borg valami rejtélyes oknál fogva (John McEnroe-nak hívták) nem bírt US Opent nyerni, Wilander nem nyert Wimbledont (de nyert füvön Aus Opent).
Ellenben Edberg juniorként rendes calendar Grand Slamet csinált asszem 83-ban.
pocak 2009.06.07. 23:49:28
Shinjuku 2009.06.07. 23:55:20
Shinjuku 2009.06.07. 23:59:28
duplikátum 2009.06.08. 02:16:02
Valóban lehetne még sok mindenre kitérni ezzel kapcsolatban. Például, ha már szóba jöttek a felületek változásai, akkor arról a további tényezőkről is érdemes lenne szót ejteni, amik a maguk módján és idejében szintén megnehezítették a Grand Slam tornák összegyűjtését.
(i) Elsőként magának a fogalomnak kellett megszületnie és felértékelődnie. Erre a folyamatra épp az előző bejegyzésemben található némi utalás, talán majd egyszer a fogalom bővebb keletkezéstörténetét is megírom (aznap, amikor Roger eleget tesz a kalendárium támasztotta igényeknek?). Ezzel kapcsolatban talán a játékosok közül Jack Crawford neve a legfontosabb. Az ausztrál játékos volt az első, aki először került a Grand Slam közvetlen közelébe. 1933-ban már mindhárom előző cím a birtokában volt, és három játszmát követően a US döntőjében is vezetett Perry ellen, amikor rátört a fáradtság és az asztmája. Az utolsó két játszmában már csak egy gémet nyert. A teniszvilág istenigazából Crawford fantasztikus szezonja után kezdte ízlelgetni a fogalmat: Grand Slam.
(ii) 1925-öt után, amikortól egyáltalán fölvetődhetett a kérdés, óriási figurák uralták a teniszvilágot. Lenglen és Wills, a Muskétások, valamint Tilden. Ausztráliába viszont szinte soha nem utaztak el. Egyedül Borotra nyert közülük ott a világvégén 1928-ban, ám ő meg elvesztette élete egyetlen US döntőjét még két évvel korábban. Ezen a téren a harmincas évek hozott változást, bár igaz, hogy ekkor még főleg a férfiak utazgattak. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy csak számukra létezett ekkor még valódi nemzetközi csapatverseny, a Davis Kupa, melynek keretében ekkor még az a gyakorlat dívott, hogy sokszor egyszerre több mérkőzést is lebonyolítottak az érdekelt csapatok részvételével a Grand Slam tornákhoz igazítva Nagy Britanniában, Ausztráliában és az USA-ban. A nők "csapatversenye", a Wightman Kupa viszont, kiírása szerint a britek és az amerikaiak magánügye volt.
(iii) Az ötvenes-hatvanas években viszont főleg a férfiak dolgát nehezítették az egyre csábítóbb ígéretekkel előálló profi körversenyek szervezői. Az ausztrál aranykor jobbnál jobb játékosait alig néhány éves amatőrködést követően egyszerűen elszipkázták a Grand Slam tornák nézőközönsége és az azokon learatható dicsőségek elől. Szinte borítékolni lehetne, hogy Frank Sedgman, Ashley Cooper, Lew Hoad, Ken Rosewall az aussie-k, Pancho Gonzales, Bobby Riggs és Tony Trabert pedig a jenkik részéről legalább egy-egy karrier Grand Slam-et összeraktak volna. Legtöbbjüknek a röpke amatőr évek alatt három már megvolt a négyből, képességeik pedig messze menően feljogosítják az utókort egy ilyen feltételezésre.
(iv) És valóban, a felületek sokasodása jelentett újabb akadályt. Volt három érdekes év (1975-1977), amikor az Amerikai Nemzetközit salakon rendezték. Ez egyrészt a hazai játékosok képzettségét tekintve tökéletes öngól volt, másrészt viszont a négy nagy fele-fele arányban osztozott fű és salak ügyében. Borg salakon sem tudott élni a lehetőséggel az óceán túlsó partján, Guillermo Vilas azonban pazar éveket mondhatott magáénak ekkor. 1978-ban előbb a US Open, tíz évre rá pedig Ausztrália váltott kemény felületre, miközben, ahogy azt Shinjuku is említette, ezek egymástól is erősen különböznek.
(v) Végül csak utalásképpen jegyzem meg, hogy az ausztrál rendezvény a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig itt most nem részletezendő okokból nagyon súlyos válságot élt át, ami az indulók összetételében is nem egy alkalommal megmutatkozott. Olyan ausztráliai győzőkhöz, mint a férfiaknál Edmondson, Teacher vagy Kriek, a nőknél O'Neil és Jordan, csak a legelvetemültebb teniszfanatikusok tudnának arcokat kapcsolni. A presztízsnek ez a majdnem tíz éves megingása szintén nem segítette mind a négy nagy begyűjtését abban az időben.
josepapa 2009.06.08. 07:43:32
Jokerpofa 2009.06.08. 07:48:36
Rod Laver fotójának a forrását szeretném elkérni. Köszönöm szépen.
slowrunner 2009.06.08. 08:20:58
Edberg igen közel állt ahhoz, hogy Roland Garrost nyerjen, 89-ben 2:1-re vezetett Chang ellen a döntőben.
Beckernek is a RG hiányzik. (89-ben elődöntő, Edberg ellen out 5 játszmában.)
Lendl megérdemelte volna, de Wimbledon nem jött össze neki.
No meg Sampras, sosem értettem, hogyan nem tudott egyszer sem RG-t nyerni.
xenuka 2009.06.08. 08:27:50
Hölgyeim és uraim, íme a bajnokok listája:
www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/xtenisz.htm
Ленина · http://szanalmas.hu 2009.06.08. 08:34:25
brutusbrutalis 2009.06.08. 08:37:22
autogram.blog.hu/2009/02/01/roger_federer_autogramja
VVega · https://debugme.eu/ 2009.06.08. 08:50:50
Wilander mondott tegnap valami olyasmit, hogy a nézők a meccs vége felé közeledve mindig átpárolnak a hátrányban levő játékoshoz, mert még több teniszt szeretnének látni. Aztán úgy folytatta, hogy a mai döntő más, itt mindenki elégedett lesz, ha Federer behúzza három gyors játszmában. Nagyon jó volt látni, ha valaki, akkor ő megérdemelte már. Az idei év így még az övé lehet, de jövőre...az új uralkodó elit már itt dörömböl az ajtón :)
Tetszik a blog, olvasni fogom.
pocak 2009.06.08. 13:54:11
Hát azt a meccset, meg a Lendl elleni elődöntőt nehéz elfelejteni az alulról szerváló Changgal.
duplikátum 2009.06.08. 14:48:39
Laver fotója a következő helyen található:
www.jamd.com/image/in-search/Rod+Laver/#359g1529670
Jokerpofa 2009.06.08. 15:04:29
köszi:)